Kedves bírálómnak

Bujdosó Ágnes:

Kedves bírálómnak

Azt mondod, súlyos, bús verseim vannak.
Malomkő lóg nyakában a szavaknak.
Ki tehet róla?
Bizony nem tudom.
Én csak ballagok
végig az úton.
Bámulom, élem azt, mi elém tárul,
mellettem jár, csapzottan kullog hátul ...
Ki tehet róla,
vonata milyen
gubanc-hurkokkal
csoszog a sínen?
Csak egy biztos: ha buggyannak a rímek,
elöntenek a hangok és a színek.
Ki tehet róla?
Nem segít semmi.
Versben nem lehet
hazugnak lenni!
Hát így ítélj, így bírálj? Ne a szavak,
sorsom kemény sziklái aggasszanak.
Ki tehet róla?
Bábjáték nyomán
Vitéz László sze-
repe osztva rám.
Amint felküzdöm magam sárból, porból,
a palacsintasütő ledorongol.
Ki tehet róla?
Ez az életem.
Kérlek, ne tégy szem-
rehányást nekem!
Használd fel égi összeköttetésed
s napfényesebb tájra indulok véled.
Tennél-e róla?
Ugy érzem, tudom
s tán mosolygósabb
lesz majd a dalom.

1942.