Alkony

Bujdosó Ágnes:

Alkony

Világ festője, Természet!
Százszínű festéked hol kapod,
hogy mikor Isten a Napot
lecsókolja a mennyről, szaggatott
színekkel kezded festeni az alkonyt?

Vörös ... ez lassan sárgába kúszik,
arany párára zöld köd terül.
Álmosmély, puha vánkosán
a Nap lágyan éjbe merül.

Ti gyönyört kereső emberek!
E kék varázsban jöjjetek
a szabadba
és nézzetek fel a lenyugvó Napba!

Most kigyúlanak a csillagok
- bársonyon égő ékkövek.

Szép alkony, istenveled!


1929. A legelső versem 9 éves koromban.